*Chapter35-Party*

 

 

 

*1 nappal később*

Remek volt mind a két este amit Harry családjával töltöttünk. Gemmával nagyon sokat beszélgettünk. Mindent kitárgyaltunk és volt, hogy Anne is csatlakozott hozzánk. Amíg a csajos beszélgetések folytak Harry vagy twitterezett vagy éppen az xbox-ot nyomta. Már búcsúzkodunk hiszen ma lesz a közös karácsony a barátainkkal és este Louis bulija. A torta Daniéknál van szóval ők már biztosan otthon vannak, hogy díszítsenek. Még egy utolsó puszit kaptam Annetól és már ültünk is be az autóba.

Amikor hazaértünk kipattantunk a kocsiból és beszáguldottunk a házba. Jól sejtettem, mindenki itt van csak Louisék nem de nem baj , mert ezt így terveztük meg. Felvittem az ajándékaimat amit kaptam a szobámba és lementem segíteni. Mivel főzésre nem volt idő így mindenki hozott el kaját onnan ahonnan jöttek.
- Eleanor!! Gyere már. Leszakad a kezem. – hallottuk meg Louis hangját kintről. Gyorsan a kezünkbe vettük a konfetti ágyukat és ahogy beléptek egyből ki is robbantottuk őket.
- Boldog születésnapot! – kiabáltuk egyszerre. Louist ledobott mindent a kezéből és ráugrott a mi kis bandánkra.
- Köszönöm srácok. – adott mindenkinek két- két puszit. Bementünk a nappaliba El kivételével hiszen ő a tortát hozza. El elkezdte énekelni a szokásos szülinapi dalt így mi is csatlakoztunk. Lassan bejött a szobába és barátja elé helyezte a csodálatosan kinéző tortát.
- Ajándék! – szaladt Niall a fához és elvette a Louisnak szánt ajándékát. Miután mindenki átadta Lounak az ajándékot jött a közös karácsonyunk. Kibontottunk egy pezsgőt és megajándékoztuk egymást. Pár ajándékon nagyot nevettünk. A kedvencem az volt amit Louis vett Liamnek. Egy hálóruha ami szupermenes(női) és azt kérte Louis , hogy egyszer majd Daninak ebben nyomjon egy szexi táncot.

Miután megvoltak a karácsonyi dolgok elmentünk készülni Louis partijára. A lányokkal befoglaltuk a szobámat és elmentünk lezuhanyozni és hajat mosni. Miután mindenki végzett az említett dolgokkal utána kiválogattuk a ruháinkat. Pezz és El hozott magának, mert ők csak erre az alkalomra vetek maguknak egy csodás ruhát. Emmának egyből tudtam mit fogok adni így berohantam a gardróbomba és kutatni kezdtem a ruha után.
- Megvan. – kiáltottam és kezemben a puha anyaggal és a cipővel szaladtam a többiekhez. – Tessék Em, ez pont neked van kitalálva. – nyomtam vigyorogva a kezébe. Felvette és mosolyogva megölelt.
- Köszönöm. – fordult a tükör felé. El és Dani elmentek nekem is keresni valami rongyot. El a háta mögé dugta az enyémet és Dani a kezében lobogtatta a neki tetsző darabot. Gondolom azt fogja ő felvenni.
- Csukd be a szemed. –utasított El. Így tettem és éreztem, hogy hozzám érintik az anyagot és a tükröm felé forgatnak. Amikor kinyitottam a szememet még a lélegzetem is elállt. Nem is tudtam , hogy ilyen csodás darabok is lapulnak a többi között. Felvettem egy fehérnemű szettet és El begöndörítette a hajam majd kisminkelt. Utána Emmának a haját kezdtem el megcsinálni. Gyönyörű szőke hosszú és dús haját szép loknikba csavartam és cica sminket használtam arcára. El és Dani úgy hagyták a hajukat ahogy van. Perrienek kivasaltuk. Ők maguknak megcsinálták a sminket két perc alatt amin nagyon is csodálkoztam. Felvettük csodaszép ruháinkat,cipőiket és kiegészítőinket. Sorban álltunk a hatalmas tükröm előtt. Mindenkinek nagyon tetszett a saját maga látványa. Csak pörögtünk és mosolyogtunk. Emma haját lefotóztam és ki tweeteltem.

Mai művem :))
@EmmaSmith

 -Lányok! Gyertek már. – hallottuk meg lentről Niall hangját. Vettünk egy nagy levegőt és egyesével lementünk a lépcsőn. Mindenki csak tátott szájjal nézett minket. Igen szerintem mind csodásan nézünk ki a fiúkkal együtt. Dudaszót hallottunk meg így biztos megérkezett a limuzin. A nagy hidegben siettünk a kocsihoz és beültünk. A hűtőből Louis kivett egy üveg pezsgőt és mindenkinek töltött. Kinyitottuk a tetőablakot és Louis kihajolt rajta majd kiabálni kezdett. Nevetve felálltam és én is kidugtam a fejem.
- Itt a One Direction és a barátnői. Ma Louis Tomlinson szülinapját ünnepeljük. Huuuh!!! – üvöltöttem majd visszaültem a párom mellé. Mindenki nevetett. Kinéztünk az ablakon és Directionerek hada futott mellettünk és fotóztak. Az autó lassítani kezdett így Louit kiszedve az autóból odamentünk a szórakozóhely bejáratához. Bediktáltam a nevünket és soron kívül bementünk. Ez egy elég elit hely. Ide nagyon sok sztár jár. Vannak átlagos emberek is de nagyon kevés. Megrohamoztam a pultot amíg a többiek leültek a foglalt asztalunkhoz.
- Szia. Szeretnék kérni a 7-es asztalhoz két üveg pezsgőt, huszonhét feles vodkát, tizenhárom kólát. – nézegettem az itallapot. A pultos srác kerek szemekkel nézte a rendelésem de hát sokan vagyunk és szülinapozunk.
- Rendben. Viszem . – írta be a gépbe és odamentem a többiekhez. Az asztalhoz érve két ismerős személyt láttam.
- Sziasztok. – intettem nekik. – Nicolett Payne vagyok. – mondtam.
- Hello. Selena Gomez vagyok. – adott két puszit a híresség.
- Szia. Justin Bieber. –ráztunk kezet.
- Kértek valamit inni? – néztem rájuk.
- Nem köszönjük. Justin vezet én meg nem akarok inni. – mosolygott. Bólintottam és elhelyezkedtem barátom mellett. Kihozták az italokat én pedig aláírtam a számlát. Itt úgy van, hogy a hírességeknek csak a végén kell fizetni, mert hát miért is lépne le úgy valamelyik sztár, hogy nem fizet mikor itt mindenki úszik a pénzben. Liam elvett egy kólát mivel ő ma se iszik. Koccintottunk és lehúztuk a poharunk tartalmát majd elvettem egy üveg pezsgőt és kibontottam. Egy üveg pezsgő után felálltam és Harryt magam után húzva felmentünk a táncparkettre. Mikor egy lassú szám következett akkor a többiek is csatlakoztak hozzánk.

 Nehezen de az éjszaka sikerült hazajutnunk. Szörnyű fejfájás gyötört így lementem a konyhába és bevettem a gyógyszert. Felmentem a szobámba, hogy felöltözzek. Gondoltam sétálok egyet a parkba. Halkan csuktam be magam mögött az ajtót, mert Harry olyan édesen aludt. Felvettem a csízmámat és a kabátomat majd útnak indultam. Mindenhol emberek voltak most is ment a nagy nyüzsgés. A parkba érve az ismerős környezett fogadott. Gyerekek a szüleikkel , öregek,szerelmesek, barátok. Leültem egy szabad padra és az ég felé emeltem a tekintetem. A hó lágyan szálingózott a szél enyhén fújt. Pont kellemes idő volt, legalábbis számomra.

*Zene!!!Katt*

 

- Szia Nicole. – köszönt rám valaki. A hang irányába fordítottam a fejem és Amandát véltem felfedezni.
- Szia. – mosolyogtam. – Mi újság veled? A vacsora óta nem is beszéltünk. – kérdeztem.
- Hát igen. Azt az estét nem éppen úgy terveztem ahogyan sikerült. – mosolygott.
- De te tudtad, hogy én a One Direction bandatagjának vagyok a húga nem? – néztem rá.
- Persze. – bólintott.
- Azt is tudtad, hogy Harry is ott lesz azon az estén? – folytattam a kérdezősködést.
- Igen. –válaszolt.
- Akkor miért nem mondtad, hogy te vagy az az Amanda? Akkor minek jöttél el? – jó lehet ez kicsit bunkóbbnak hangzott , mint ahogy szerettem volna de már kimondtam.
- Na idefigyelj, most elmondok neked valamit. – váltott át egy másik hangnemre. – Először is, Harry velem volt együtt igen sok ideig és meg is akarta kérni a kezem. Láttam a tv-ben és az újságban, hogy ti együtt vagytok. Nem tudom elhinni, hogy utánam egy ilyennel jött össze. Harry még mindig engem szeret és nekünk van közös jövőnk nem pedig nektek. Nem is illetek össze. Nem tudod te még, hogy milyen ember. Azért is csaltam meg, mert elegem lett abból, hogy folyton nélküle voltam és nem egyszer jött úgy haza, hogy részeg. Folyton csak a fiúkkal foglalkozott. – egy lenéző pillantást vetett rám.
- Nem fogod őt részegen látni. Szerencsejátékozni, vagy háromig tivornyázni. Sosem lesz már hűtlen, mert ott lesz, ott lesz mellettem. Nem fogod azt látni, hogy bármit megtenne a pénzért, a hírnévért, és a hatalomért. Nem lesz ott, ahol a többiek, mert mellettem, mert mellettem lesz amikor szükségem lesz rá..

Amikor elfogyott a pénzem, elhagytak a barátaim és úgy tűnik, hogy ingyen már nem kérhetek se segítséget, se szeretetet, akkor tudom, hogy nem szabad pánikba esnem,mert ő ott lesz.  Amikor beborul felettem az ég, és minden ajtó bezárul előttem és a rám nehezülő nyomás miatt egyre nehezebben lélegezem amikor csak egy segítőkézre lenne szükségem, ami letöröli a könnyem, akkor ott lesz, ott lesz mellettem. Ott lesz, ott lesz mellettem. amikor eljön a vég és ledőlnek az épületek. Amikor már tönkretettük a földet, és kiszárítottuk a tengereket ,amikor csak egy nagy fejetlenség fog körülvenni minket,akkor is ott lesz mellettem és nem melletted. – mondtam és már szinte sírtam. Nem hagyhatom magam. Az igazsággal fogom szembeállítani.
- Te ezt nagyon elhitted. Hát ha nem hiszel nekem akkor elmondom, hogy tegnap este amikor Louis születésnapja volt akkor is engem hívott fel. Felhívott az éjszaka közepén és azt mondta nekem, hogy szeret, mindig is szeretett és mindig is szeretni fog. Azt mondta, hogy csak azért van veled, mert én már foglalt vagyok. – nevetett. Nem bírtam tovább a könnyek lefolytak az arcomon. Már nem tudok tovább védekezni. Túl sok támadás ért ebben a három percben.  – Na csak ennyit akartam. Puszi. – felnevetett és elment. Megalázott, sárba tiport. Harry is kijátszott és a hátam mögött másnak löki a szelet. Én elhittem neki minden szavát. Neki adtam magamat és bíztam benne. Hiba volt. Úgy döntöttem, hogy elköltözök tőlük de nem vissza anyáékhoz. Így megtöröltem a szemem és elindultam egy ingatlaniroda felé. Fél óra séta után találtam is egyet.
- Jó napot. – léptem be az ajtón.
- Önnek is. Miben segíthetek? – kérdezte egy kedves 40-es évek körüli nő.
- Egy lakást szeretnék venni. – cipzáraztam ki a  kabátom.
- Rendben, akkor kérem foglaljon helyet. – mutatott az asztala előtti székre.
- Nicolett Payne. – nyújtottam felé a kezem.
- Natalia Petrova. – rázta meg a kezemet. – Nos milyen házat szeretne? Mekkora legyen és hol? – szegezte tekintetét a monitorra.
- Az a legfontosabb, hogy itt  Londonban legyen. Kertes házat szeretnék. Nem muszáj, hogy emeletes legyen csak az a lényeg, hogy legyen benne három háló és egy nappali. – mondtam el a kérésemet.
- Rendben. Keresek egyet. – épp, hogy egy pillanatra rám nézett majd újra a számítógép uralma alá került. Mutatott három házat de egyik se nyerte el a tetszésemet. – Van még itt egy de ennek kicsivel több az ára. – húzta el a száját.
- Nem probléma. Megnézhetem? – szegeztem rá a tekintetem.
- Persze. –felém fordította a monitort, hogy megnézhessem. Ez a ház tökéletes.
- Meg szeretném venni. – pattantam fel a székből.
- Akkor hozom a papírokat. – felállt és hátra ment. Pár perc múlva több papírral a  kezében jött vissza. Mindent gondosan elolvastam és aláírtam mindent amit kellett. Leírta nekem a ház címét és átadta a kulcsokat. Elővettem a bank kártyám és az egész házat egészben kifizettem. Egyszerűbb így, mint havonta utalni meg ilyenek.
- Köszönöm. Viszlát. – vettem fel a kabátom.
- Viszont látásra. – köszönt el. Ahogy kiléptem az épületből egyből tárcsáztam Daniellet.

Megmondtam neki, hogy mi is történt de erről ne szóljon senkinek csak küldjék el a fiúkat, hogy nyugalomba összepakolhassam a cuccaimat és persze, hogy vásárolni is jöjjenek el velem az új lakásomhoz. Belegyezett.

Mire a Direction házhoz értem a lányok az ajtóban álltak és megöleltek. Szótlanul felmentem a szobámba és elővettem mind a hat bőröndöm és dobozokat. Csendben pakoltunk be minden ruhát,cipőt,táskát és tárgyakat. Három óra után készen is lettünk. Mindent levittünk a kocsimba így sehol nem volt már hely csak elöl.
- Amíg nem lesz kész a lakás aggid költözz hozzám. –ajánlotta fel göndör hajú barátnőm.
- Rendben. Köszönöm. – öleltem meg. – Akkor előbb tegyük ki a dolgaimat Daninál aztán menjünk vásárolni. –pattantam be a kocsimba. Mellém ült Dani és a többiek El kocsijával követtek minket. Leparkoltunk a háznál és mindent bevittünk a vendégszobába. Nem is maradtunk tovább. Visszaszálltunk az autóinkba és a kedvenc bútoráruházamhoz mentem. Igazából az a szerencse, hogy nem kell sok minden a házhoz. Az alap bútorok (konyhabútor,kád,csap) mind megvannak benne.

Sikeresen megvettünk mindent amit kell. A kasszás azt mondta, hogy holnap reggel 8-ra nálam lesznek a bútorosok és mindent összeraknak nekem. Kifizettem mindent és visszamentünk Daniellehoz. Leültünk a kanapéra és faggatni kezdtek.
- Lányok! Azt kérem, hogy semmit ne mondjátok a fiúknak csak azt, hogy egyedül szeretnék lenni egy kis időre. Amanda mindent elmondott. Nekem ennyi bőven elég volt Harryből. – szögeztem le.
- Még Liamnek sem? – suttogta Dani.
- Neki majd én elmondom. – nyugtattam meg.
- Harrynek mit mondjuk ha kérdez felőled. Neki annyi nem lesz elég, hogy egyedül akartál lenni . – akadt ki Perrie.
- Mondjátok neki, hogy nektek se mondtam el. – rántottam meg a vállam.
- Megértem, hogy most nem akarod látni őt de ezt meg kell beszélnetek. – simította kezét a kézfejemre Emma.
- Úgy se mondaná el nekem, hogy igaz. Mindent tagadna. – förmedtem rájuk.
- Nem biztos. – ölelt át El. Amikor látták, hogy már kimerült vagyok elmentek és Dani rendelt pizzát. Elmentem elzuhanyozni majd felvettem a pizsamámat. Mire végeztem a pizza már az asztalon volt de Dani sehol. Biztos észrevette, hogy egyedül szeretnék lenni de nem akarom őt kitúrni a saját otthonából. Az is lehet, hogy elment megnyugtatni a fiúkat, hogy semmi bajom. Képzelem mekkora szívrohamot kaphatott Liam vagy akármelyik fiú amikor az üres szobába léptek be. Anyunak is írtam egy sms-t amiben mindent leírtam és őket is megkértem, hogy senkinek ne szóljanak. Megettem a pizzám és felmentem az ideiglenes szobámba. Leültem az ágyra és csak az a kérdés ismétlődött bennem, hogy ”miért?”. A könnyek megállás nélkül hagyták el könnycsatornámat. Engem mindig megtalálnak az ilyen emberek. Alig van valaki akiben bízni lehet. Harry eljátszotta a bizalmam. Szeretem, őrülten de ez nem mehet így tovább ha ő még a régi szerelmét szereti. Hagytam magam megvezetni. A legjobban az fáj, hogy neki adtam az ártatlanságom és ezt nem becsülte meg. Nem becsülte meg a szerelmemet. A nyakamhoz kaptam és levettem a tőle kapott ajándékom. Ezt is csak azért vette, hogy fent tartsa a látszatott. Ha eddig nem zuhantam magamba akkor most se fogok. Erősnek kell lennem. Ebben az ideg állapotban semmire nem tudok gondolni csak arra, hogy hogyan is hihettem neki. Csalódtam benne.

 

 

Nicole ruhája a bulin:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nicole utcai ruhája: