*Chapter25- What the hell are you doing Harry?*

Miután felkeltem lementem reggelizni majd tusolni,sminkelni és felkötöttem a hajam. Majd visszamentem a nappaliba. Ekkor már a többiek is lent voltak. Beültünk az autókba és mentünk a próba helyszínére. A „Love Me” számot gyakoroltuk két órán át. Elbúcsúztunk Zayntől és Nialltől, mert jön Emma próbálni. Hazafelé megálltunk a Starbucksnál. Kiszálltunk, Liam és Louis előre mentek. Harry szembefordult velem és megölelt. Mosolyogva léptem hátrébb. Ő újra közelebb jött de akkor már csak milliméterek választották el ajkainkat. A szemeimbe nézett majd megcsókolt. A szívem kihagyott egy ütemet. A nyakát átkaroltam és úgy húztam közelebb magamhoz. Egy vaku villanás zavart meg minket. Hírtelen szétugrottunk majd beszálltunk a kocsimba.  A fiúk is megérkeztek és kérdezősködni kezdtek.

- Nem tudom mi ütött belém. Megöleltem Colettet aztán megcsókoltam. Nem akartam. Véletlen volt. – mentegetőzött Harry. Mi az, hogy ő nem akarta? Egyértelmű volt, hisz ő kezdeményezett. Ideges lettem és rátapostam a gázra.
- Nicole. Lassabban már. – kiabált Louis. Megijedtem így elvettem a gázról a lábam és lassítottam. Beparkoltam és bevágtattam a házba. Leültem a kanapéra és idegesen fújtattam.
- Mi a baj?- ült le mellém Liam.
- Semmi. – mondtam és felálltam. Lehoztam a gitárom és beültem a hinta ágyba. Ott kezdtem énekelni az új dalomat ami tegnap született meg. Ettől kicsit lenyugodtam. Vagy egy óráig ülhettem kint és gondolkoztam. Már hazajött Zayn, Niall és a lányok is itt vannak. Kiakartak jönni de mondtam nekik , hogy egyedül szeretnék lenni. Tudomásul vették. Végül Harry jött ki.
- Nem akarok beszélni senkivel. – tettem karba a kezeimet.
- Mi a baj? – suttogta.
- Te… Nem hiszem el, hogy nem akartad azt a csókot. Te kezdeményeztél. – fakadtam ki. – Nem hiszel el, mert….- mondtam volna tovább de a csókjával elhallgathatott. Őrülten kapaszkodtam nyakába ő pedig a hátamat ölelte. Nem akartam elengedni. Bár csak örökké tartana.
- Mi a fenét csinálsz Harry? – csapódott ki a kert ajtó. Most nem robbantunk szét csak lassan elváltunk.
- Mit keresel itt? – néztem Taylorra.
- A pasimhoz jöttem. – gúnyolódott.
- A kidhez? – szökött magasba a hangom.
- Süket vagy? A pasimhoz aki Harry és aki éppen most csókolt meg egy cafkát – nevetett ki. Cafka?
- Még, hogy én vagyok a cafka. Gyere csak ide. – indultam meg felé. De ő felsikított és Harry mögé szaladt.
- Hagyd őt. Ne bántsd. – védte meg .
- Őt véded? – hebegtem.
- Igen, mert szeretem. – mondta rezzenéstelen arccal. Olyan ostoba vagyok. Hogyan dőlhettem be Harry játékának? A könnyeim folyni kezdtek. Teljes erőmből hátralöktem Harryt aki meghátrált. Azta mennyi erőm van amikor ideg beteg vagyok. Befutottam a házba.
- Nicole. – kapta el a karom Dani. Maga felé fordított.
- Kicsike, mi a baj? – ölelt meg Louis.
- Harry.- üvöltöttem.
- Mi van itt? – szaladt le a lépcsőn Niall. – Nicole.- nézett rám.
- Baj van? – társult hozzánk Liam is. Amint meglátott felém szaladt és megölelt. Végül mindenki lejött a hangzavarra és kérdezgetni kezdtek.
- Itt van Taylor és Harry ma megcsókolt kétszer is és most amikor jött a barát nője meglátott minket és azt mondta, hogy cafka vagyok. Megakartam tépni de Harry megvédte. És… és, azt mondta, hogy szereti Taylort. – borultam testvérem nyakába.
- Itt van az a liba? – kelt ki magából Louis.
- Megölöm. –kiabálta Emma.
- Nem!- rivalltam rájuk. – Ha Harry szereti akkor legyenek boldogok. – zokogtam.
- Hogy szeretheti? Akkor miért csókolt meg? – értetlenkedett Pezz.
- Nem tudom épp ez az. Minek játszik velem? – tártam szét a karjaimat.
- Shh.. Nyugodj meg kicsike. – ölelt át Louis és végül mindenki így egy nagy ölelés jött létre.
- Nocsak, összegyűlt a lúzerek bandája. – állt meg mellettünk Taylor.
- Jobb ha te most befogod a szád. – kiabálta Dani.
- Miért? Mi lesz? – kérdezte.
- Hát én most tuti megöllek. – indult meg felé.
- Hagyjátok már őt békén. – üvöltött Harry.
- Haver, te kajak őt véded? – állt a lányok elé Liam.
- Igen. Szeretem és akkor meg kell védenem. – mondta .
- Úgy tudtam, hogy mi a második családod vagyunk és a legjobb barátaid. – suttogta Louis.
- Azok vagytok. – motyogta Harry.
- Akkor minek bántod a szedetteidet. Nicole a húgom és már a Direction család tagja ő is. Folyton bántod. – ölelt át Liam.
- Nem szándékosan. Csak tudjátok nem tudom minek jött ide. Mindent összezavart és csak útban van. – mutatott rám. Nekem ettől a szívem darabokra tőrt. Hogy lehet ilyen? Tényleg csak kihasznált én pedig naiv kislány módjára bedőltem a játékainak.
- Tudod Harry, ő előbb volt a családom része, mint te. Nem tűröm , hogy így beszélj vele. Ő mindent megtett, hogy ne legyen útba és nem is volt soha és most sincs. Attól, mert a te drága kurvád nem tud normális lenni azokkal akiket te állítólag szeretsz arról se mi se Nicole  nem tehet. – simogatta a hátamat.
- Nem Taylor tehet róla, ti vagytok vele olyan, hogy ezt váltjátok ki belőle. Velem normális és ezért is szeretem. – karolta át barát nője derekát. Most Harry nagyon is elvágta magát nálam. Megértem, hogy hozzám semmi köze de a többiekkel nem beszélhet így. Miattam van ez a veszekedés. Kisétáltam az előszobába, felvettem a cipőm és kirohantam. Jó hangosan csaptam be magam után az ajtót. Elfutottam a parkig és lihegve sétálgattam a zöld fű között. Még nem jár későre az idő. Este 8 van még csak. A park tele van szerelmes párokkal akiktől csak jobban sírtam és barátokkal akik beszélnek vagy iszogatnak a fűben ülve. Egyedül éreztem most magam pedig tudom, hogy mindenki ott van nekem Harry kivételével. Szomorúan foglaltam helyet az egyik padon és csak bámultam magam elé. Vártam, hogy a könnyek elálljanak de nem így lett. Ahogy jobban gondoltam az elmúlt idő történéseire csak jobban sírtam.

 

*Harry*

 

Taylorral telefonáltam miközben próbált Colette. Olyan gyönyörű hangja van és énekléskor még szebbé válik.
- Szóval, azért hívtalak, hogy alkut kössek veled. – mondta nyávogó hangján. De utálom ezt a nőt.
- Miféle alku? – ültem le az egyik kanapéra.
- Nos, arról lenne szó, hogy te elmondod a fiúknak,barát nőiknek és Nicolettnek, hogy szeretsz engem és akkor nem esik baja a kislánynak. Tudod mennyien ugranak egy szavamért. Könnyen baja eshet Liam kicsi húgával. – ecsetelte.
- Mi a garancia arra, hogy ha elmondom, hogy szeretlek akkor nem bántod őt? – aggódtam. Nem akarom, hogy bármi baja essen Colettenek.
- Felveszed hang felvételre most amit beszélünk. Elismétlem majd még egyszer és akkor ha még is baja lenne feljelenthetsz és ez alapján tuti lecsuknak. Szóval áll az alku? – kérdezte.
- Igen. –mondtam. Ezután elmondta még egyszer és én rögzítettem a  telefonnal. Mikor végzett Colette, Louissal és Liammel elmentünk a másik két tag még maradt, mert jön Niall kis szerelme, Emma próbára. A Starbucksnál megálltunk és kiszálltunk. A srácok előre mentek én átöleltem Colettet majd megcsókoltam. Villant egy vaku így szétrobbantunk és beszálltunk a kocsiba. Amikor Louis és Liam visszajött kérdezősködni kezdtek. Elmondtam nekik, hogy véletlen volt és , hogy én nem akartam. Pedig nagyon is akartam. Ha tehetném éjjel nappal őt csókolgatnám és ölelgetném, de köt az alku Taylorhoz. Colette ideges lett és rátaposott a gázra. Nem tudom mi lelte ezt a lányt. Louis rászólt, hogy lassítson. Megtette és beparkoltunk. Idegesen ment be a házba. Liam le ült mellé és beszélek. Colette felment a szobájába végül a  kertbe ment a gitárjával. a Hinta ágyban foglalta el a helyét. Amíg kint volt megjöttek a fiúk és a lányok is, ők kiakartak menni hozzá de Colette nem akarta. Végül elegem lett és kimentem.
-Mi a baj? –kérdeztem.
- Te… Nem hiszem el, hogy nem akartad azt a csókot. Te kezdeményeztél. – fakadt ki. – Nem hiszem el, mert….- Nem írtam tovább hallgatni inkább megcsókoltam. Őrülten kapaszkodott nyakamba én pedig a hátát öleltem. Szeretnék így maradni örökre.
- Mi a fenét csinálsz Harry? – csapódott ki a kert ajtó. Finoman elváltunk.
- Mit keresel itt? – nézett Taylorra.
- A pasimhoz jöttem. – gúnyolódott.
- A kidhez? – szökött magasba a hangja.
- Süket vagy? A pasimhoz aki Harry és aki éppen most csókolt meg egy cafkát – nevette ki.
- Még, hogy én vagyok a cafka. Gyere csak ide. – indult meg felé. Taylor  felsikított és mögém szaladt.
- Hagyd őt. Ne bántsd. – védtem meg .
- Őt véded? – hebegte.
- Igen, mert szeretem. – mondtam rezzenéstelen arccal. Nem tehettem mást. Megakartam védeni Colettet. A könnyei folyni kezdtek. Ne , csak ezt ne. Utálom sírni látni, főleg ha miattam van. Teljes erejéből hátralökött meghátráltam. Van ám erő ebbe a lányba. Beszaladt a házba én pedig Taylorhoz fordultam. – Boldog vagy. – néztem rá idegesen.
- Még nem, csak ő tudja a többiek még nem. – nyafogott. Bementünk és egy csapat ölelés volt aminek nem lehettem részese. Taylor belekötött a barátaimba. Alig bírtam ki , hogy ne üvöltsem le a fejét. Mindenki vitázni kezdett velem és vele. Igazuk van. Ők a barátaim és ne hagyhatom őket cserben, viszont Colettenek nem lehet baja. Nicole elfutott én pedig idegesen mentem fel a szobámba. Taylor utánam tipegett és leült az ágyra.
- Ügyes voltál. – tapsolt meg.
- Örülj csak. Tudod én ennek nem örülök. – dőltem le az ágyamra.
- Kényeztetlek egy kicsit, attól jobb lesz. – mászott rám.
- Nem, most nem. –löktem arrébb.  Magamra húztam a takarót és próbáltam elaludni nagy nehezen ment is.

 Arra keltem, hogy valaki dübörög a lépcsőn. Felültem és körbenéztem. Taylor nem volt mellettem. Kiszaladtam és a lépcső tetején Taylor állt lent pedig Colette feküdt.
- Mit csináltál? – üvöltöttem Taylorra.
- Veszekedtünk és megcsúszott. – mondta érzelem mentesen.
- Fiúk!!! Gyertek. –üvöltöttem teli torokból. Lerohantam Colettehez és a fejét az ölembe fektetem. Pulzusa van ettől sem lettem mondjuk nyugodtabb. Mindenki lejött és kérdezősködtek. Elmondtam mit láttam amikor kijöttem. Kihívtuk a mentőket. Nagyon aggódtam érte. A mentősök elmondták h szerencsére semmi baja nem esett nem tudják, hogyan csinálta h zuhant 3 métert és semmi baja. Pár lila folt van a térdén és könyökén de semmi baja. Fektessük le aludni. Adjunk neki borogatást és negyed órán belül felkel. Semmi baja nincs. Miután Liam lefektette Nicolet elküldtem Taylort miszerint nem tartotta az alkut. Felmentem Colettehez és mellé feküdtem. Vártam, hogy felkeljen. Azt akarom, hogy engem lásson először mikor felkel.