2014. február 14., péntek

*Chapter37-Pure Love*




*ZENE.KATT*
Már egy hónapja próbálunk Justinnal megállás nélkül. Ebben a hónapban sok dolog történt. Liam és Dani szakítottak de három nap után kibékültek. Louis megkérte Eleanor kezét. Zayn és Perrie esküvője , mint kiderült a nyáron lesz. Niall és Emma .. Ők Niall és Emma, nagyon szeretik egymást és boldogok. Bár csak rólam is ellehetne ezt mondani. Harryvel egy hónap alatt ha négyszer találkoztam. Ha átjöttek a fiúk ő nem jött vagy egyszer- kétszer, ha én mentem hozzájuk akkor is vagy otthon volt vagy nem. Úgy csinál mint ha utálna és szándékosan kerülne. Nagyon fáj, hogy így viszonyul hozzám. Jó mondjuk én kerültem el először de volt rá okom. Még mindig nem sikerült megbeszélnünk a dolgot , mert amikor rávettem magam ő nem volt a körünkben. Visszatérve Justinra, vele nagyon jóba lettünk és csak is baráti viszonyba. Selenát is nagyon megkedveltem, aranyos lány és hála az égnek ő elhiszi, hogy nincs köztünk semmi se Justinnal nem úgy mint a média na meg a rajongók. Holnap reggel indulunk a turnéra. A fiúk ma nálam alszanak, hogy segítsenek pakolni és velem lehessenek. Persze , mint mindig Harry most se ér rá. Most éppen az utcákat járom ugyan is vettem néhány új ruhát. Kinyitottam a ház ajtaját és Dani már a kanapén ült. Igen neki és Liamnek van ide kulcsa ha valami történne velem vagy akármi lenne.
- A fiúk tíz perc és itt vannak. – kapcsolta ki a tv-t drága barát nőm és megölelt.
- Akkor ezeket felviszem. – mutattam fel a szatyrokat. Letettem őket a szobába és kicsit rendet raktam. A csengő hangjára lettem figyelmes. Lerobogtam és Louis ugrott a nyakamba.
- Kicsike. – borzolta össze a hajam.
- Sziasztok. – öleltem meg mindenkit.
- Először menjünk pakolni. – tört utat magának a „nagy tömegben” Zayn. Követtük őt a szobámig majd mindenki bejött és elindítottam a fiúk új albumát, hogy legyen hangulat.
- Tudtam én , hogy sose elég belőlünk. – veregette meg a mellét Louis.
- Soha. – mosolyogtam. Elővettem két nagy bőröndöt és egy kisebbet a cipőknek plusz egy kicsi táskát amibe a tisztálkodó és ehhez hasonló cuccokat viszek. Kinyitottam őket és mindenki megállt a hatalmas szekrény sorom előtt.
- Ezt mindenképpen vidd. – dobott felém egy body-t és egy farmer sortot Liam.

Minden dolog kikerült az ágyamra amit a többiek szerint vigyek magammal. Szépen összehajtottuk őket majd a bőröndökbe helyeztük őket. A cipőket Perrie és El válogatta. Azokat is elraktam.
- Zayn, minek ennyi fésű? – néztem kikerekedett szemekre a kezében vagy négy fésűt hozó fiúra.
- Tudod, hogy jól beállítsd a hajad. – rakta el azokat is.
- Nem is te lennél. – bokszoltam vállba. Mikor mindenemet elraktuk becsuktam a bőröndöket és levittük őket a nappaliba. Már délután négy óra. Jól eltelt az idő.
- Medencézzünk. – ugrott fel Niall.
- Hahó.. szőke herceg. Odakint körülbelül van két fok. – nevettem fel majd mindenki társult hozzám.
- Akkor valami jó kis horror sztori. – szaladt le Louis és Liam. Bármi jöhet csak horror film ne. Könyörgöm, nagyon félős vagyok. Ha csak megreccsen a szék már attól is bekakilok félelmembe. Követtük őket majd mindenki elhelyezkedett a földön és a kanapén. Louis válogatott a DVD-k között. Közben imádkoztam, hogy valami ne annyira rémisztő legyen és olyan amit láttam, mert akkor tudom, hogy mire számítsak.
- Hmm… Ez jó lesz. – vett ki egy CD-t a tokjából és lehúzta a redőnyöket,hozott popcorn-t és üdítőt. Mikor leült ő is elindította a filmet.
- Louis… ugye nem félelmetes? – kérdeztem halkan.
- Annyira nem nagy cucc. – vonta meg a vállát. Na erre kíváncsi leszek. Lehet ma inkább nem alszom. Az első jelenet az volt, hogy felakasztottak egy embert. Hát eléggé hát borzongató volt. Aztán egy fej belerohant a képernyőbe. Mondanom sem kell, hogy akkorát ugrottam, hogy Liam ölébe találtam magam. Majd feltűnt a film.
- Haver, ez a démonok között. Nem tudom, hogy Nicolenak kéne e néznie. Eléggé durva. – jegyezte meg Zayn.
- Nyugi, jó lesz. – karolta át El vállát. Jó lesz, persze maximum neki, mert én már az elején szív rohamot kaptam.
Egész jól bírtam a filmet a közepéig aztán meghallottam, hogy hatalmas vihar tombol kint és majd meg őrültem.
- Most jön a legdurvább. A csávó leül az ágy elé és a szekrényre fel lesz vérrel írva, hogy.. – kezdte a mi kis répa fiúnk.
- Fogd már be… van aki még nem látta. – lázadt fel Niall. Tényleg úgy volt minden. Amikor odament a srác, hogy megnézze a feliratot kinyílt az ajtó és beragadta. Mit ad isten? Pont csengettek.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁá…… sikoltottam fel. A vér is megállt bennem a rémülettől.
- Louis nyisd ki. – utasította Zayn.
- Hülye vagy? Hogy elvigyenek? – pánikolt.
- Valaki nyissa már ki. – sikított Pezz amikor még egyszer csengettek.
- Majd én. – álltam fel büszkén. Hát nem tudom mi ütött belém.
- Nicole, jól vagy? Beteg vagy? – nevetett fel Louis.
- Haha… - megint csengettek. – Megyek már. – kiáltottam és kisprinteltem az ajtóhoz. Nem féltem, dehogy is. Lassan elfordítottam a kulcsot a zárba majd a kilincsért nyúltam és lenyomtam. Kinyitottam az ajtót és egy alak állt előttem csurom vizesen, kapucniba és villámlott egy hatalmasat.
- Louis. – sikítottam. Mindenki felpattant majd odasietett.
- Úr isten. Itt a démon . – mutogatott Emma.
- Könyörgöm, ne bánts minket. Fiatalok vagyunk . – könyörögtem.
- Miért bántanálak? – kérdezte meglepődött hangon.
- Nem azért jöttél, hogy megölj? – szökött a hangom egyre feljebb.
- Ti betegek vagytok. – nevetett majd levette a kapucniját.
- Harry… bazd meg. – lökte meg El. Felnevetett és visszamentünk a nappaliba. Leültünk és folytattuk a filmet. Nem tudom, hogy hogyan kerül ide Harry de örülök neki. Szeretem, és hiányzott már. Eszméletlenül. Mellém ült és arcon puszilt. Fogalmam sincs hogy mi ütött belé de hírtelen az arcomhoz kaptam.
- Ne menj be. – kiáltotta Liam. Ekkor a lány bement a szobába és a démon megölte. – Én megmondtam te ostoba. – mutatott a tv-re Liam amitől hírtelen akkorát nevettem. Nem bírtam már tovább. Amikor a filmnek vége lett mindenki eléggé rémült arcot vágott. Tudtam, hogy nem csak én félek.
- Hogy alszunk? – tette fel a kérdést Liam.
- El, Zayn,Perrie és én az egyik szobába. – emelte magasba a kezeit Louis. Tudtam én, hogy egyszer jól jön az, hogy egy szobába két ágy van. Egy francia és egy sima. Bár nem tudom miért de most már jó ötlet volt.
- Akkor Danival és Niallékkel én a másikba. – ölelt meg Liam. Mindenki felment a szobájába majd Harry felé fordultam.
- Itt alszol? – kérdeztem.
- Ha nem zavarok. – vette elő kisfiús mosolyát. Megráztam a  fejem, hogy dehogy is. Elindultunk az emeletre majd felkapcsoltam a lámpát a szobámba. Így már sokkal nyugodtabb voltam, mint lent a sötétségbe.
- Hogy- hogy itt vagy? – néztem rá.
- Úgy gondoltam, hogy nem normális amit mi csinálunk. Nem is beszélünk pedig nem mondta senki, hogy vége a kettőnk kapcsolatának és olyan vagyunk egymásnak , mint az idegenek. – ült le az ágyamra.
- Igen, bevallom, hogy tényleg gyerekes amit mostanában csinálunk de én nem nézek rád idegenként. Harry én szeretlek csak… - hagytam abba.
- Mi csak? Colette, egyik este közlöd a srácokkal, hogy nem akarsz találkozni velem egy darabig. Nem értettem semmit se. Aztán a Justinos turné. Van valaki más? Justinnal jársz? – nézett a szemembe. Ekkora marhaságot. Én meg Justin. Ez egy rohadt jó vicc volt. Nem mint ha nem íbrnám a fejét a hülye Biebernek de köztünk sose lehet több egy baráti kapcsolatnál. Elég komoly a kapcsolatban van Selenával már másfél éve egy párt alkotnak és boldogok.
- Persze. Még nem szóltam? – nevettem.
- Most komolyan. – váltott komoly arc kifejezésbe.
- Te olyan hülye vagy. Nem járunk. Nincs senkim. Azért voltam veled olyan, mert Amandával összefutottunk és mondott nekem dolgokat. – nyeltem egy nagyot.
- Micsoda? – pattant fel.
- Harry.. kérlek. Hallgass meg.  – ültettem vissza. – Leült mellém egy padra és azt mondta, hogy Louis szülinapi buliján felhívtad, hogy szereted és mindig is szeretni fogod és, hogy én csak azért vagyok neked, hogy elfelejtsd őt. Tudod nekem ez nagyon rosszul esett és nem tudtam feldolgozni. – gördült le egy könnycsepp a szememből.
- Shh. – törölte le majd megölelt. Egy kis idő után eltolt magától és a szemembe nézett. – Sose mondtam ilyet neki. Nem hívtam fel. Colette, én csak téged szeretlek és nem őt. Elkellett volna mondanod korábban és akkor most nem lenne ez. – ölelt meg újra.
- Tusom csak féltem, mert ha azt mondod, hogy ez igaz akkor összetörtem volna legbelül. – most én váltam el tőle. – Harry.. én feltétel nélkül szeretlek. – csókoltam meg.

2 megjegyzés:

  1. Véégreee !! Imádlak!! Nagykn nagyon jó lett a rész! Siess a köviveel! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm :)) Sietek :)) hétfőn vagy kedden jön az új rész :)

      Törlés