*Chapter44-Believe*

 

 

Mióta megtudtam, hogy daganatom van nem változott semmi.  A többi ember ilyenkor bepánikol és elhagyja őt az erő, de nálam ez nem így történt. Talán jobban odafigyelek  annyi lett más, hogy odafigyelek az étkezésemre és minden reggel eljárok egy órát futni. Ugyan úgy folytattam amit abbahagytam. Mennek a dal felvételek és a videó klip készítések, koncert szervezések.  Minden álmom, hogy egyszer a MSG-ben léphetek fel és most ezt szeretném valóra váltani kemény munkával. A barátaimat persze nem hanyagolom el, de most ők is nyakig vannak munkával így csak reggel és este találkozunk, beszélünk pár mondatot aztán alszunk. A rajongók nagyon kedvesek velem, akárhányszor találkozom velük mindig elmondják, hogy legyek erős és ők mindig mellettem lesznek. Hatalmas örömmel önti el szívemet a szeretetük amit irántam éreznek. Minden hétvégén lejárok a szüleimhez és közös programokat csinálunk, elmegyünk kirándulni vagy csak kimegyünk lovagolni. Két hete, hogy kijöttem a kórházból csak néha jut eszembe a betegségem.
- Kicsi, hozzád beszélek. – rázta meg a vállam Louis.
- Ne haragudj, csak elgondolkodtam. – néztem rá kiskutya szemekkel.
- Nem baj, akkor elmondom még egyszer. – legyintett. – Úgy gondoltuk, hogy a hétvégén elmehetnénk kirándulni a hegyekbe, túrázunk és sátrazunk. – mosolygott.
- Ez remek ötlet. – helyeseltem.
- Sok ott a bogár. – fintorgott Sophia. Nos, igen, ő még mindig együtt van Liammel amit nem értek. Nem őt hibáztatom a balesetem miatt, ha nem magamat , mert nem figyeltem oda és idegesen szálltam autóba, amit nem szabadott volna. Valahogy lesüt róla, hogy nem szereti Liamet csak a pénz kell neki és a csillogás, de ha rajtam múlik akkor ezeket nem kapja meg. Valahogy megpróbálom kibújtatni a szöget a zsákból, hogy a testvérem is rájöjjön milyen álszent kis nőcske a barátnője.
- Rovarirtó is létezik. – mondta flegmán Pezz. Ezen elkuncogtam egy darabig.
- Danit is hívom. – vettem ki a zsebemből a telefonom.
- Ez nem jó ötlet. – vette ki kezemből a készüléket Sophia.
- azt csinálok amit akarok és ha én azt szeretném, hogy a legjobb barátnőm velünk jöjjön akkor jön is. – téptem ki karmai közül a tárgyat és írtam egy SMS-t.

„ Hétvégén megyünk túrázni a hegyekbe és gyere te is. ;)
xx. Nicole ”

„Benne vagyok. :)
xx. Dani”

-Jön Dani. – mosolyogtam.
- Akkor hétvégén, viszont srácok én rohanok fotózásra. – állt fel el és egy csókot nyomott Louis ajkaira majd intett és kilépett az ajtón.
- Basszus, már négy óra. Mennem kell. – állt fel Perrie és megcsókolta Zayn-t majd ő is integetett és elhagyta a lakást.
- Négy óra? Nekünk is mennünk kell. Paul megfog ölni. – sikított fel Niall majd Harry elköszönt tőlem, Niall Emmától és Liam Sophiától majd elmentek.
- Te is mehetnél. – böktem fejemmel az ajtó felé.
- Amúgy se élvezem a társaságod. – vette kezébe kis táskáját és kiviharzott.
- Elmehetnénk mászkálni a városba. – fordult felém Emma. Bólintottam és felvettem a cipőmet, hozzá pedig a kabátomat. Ő is így tett majd bezártam a lakást és útnak indultunk. Az idő most nem volt rossz, nem esett a hó bár március elején nem is kéne, a szél lágyan fújt de a hideg érezhető volt. Látszik, hogy jön a tavasz, mert a fák rügyeznek és néhol látni egy- egy zöld részt a fűből és a hóvirágok is előbukkantak. Az utunkat a Temze felé vettük, gondoltuk megnézzük a hullámzó folyót. Ahogy elhaladtuk a park mellett sikoltozó hangokat hallottam meg amint a nevemet kiabálják. Egyből megálltam és vártam, hogy szeretett rajongóim utolérjenek.
- Kicsit halkabban. – kiabáltam rájuk kedvesen. – Lányok, liba sorba. – utasítottam őket mosolyogva. Megtették amit kértem, bár még mindig őrülten sikítoztak. Mindenkinek osztottam aláírást és készítettem velük képet, kaptam sok kedves szót. A vége felé megláttam sok fiút amitől leesett az állam. Nem gondoltam volna, hogy fiatal fiúk is hallgatják és szeretik a zenét amit alkotok.
- Szia. Nicole, legyél erős és nagyon szeretünk. Minden nap nézzük a twittert, hogy mi van veled és szeretnénk ha a műtét után is ekkora mosollyal köszöntenél minket. – nyújtotta felém a papírt az egyik srác.
- Szia. Ez nagyon kedves tőletek és igyekszem majd. Szeretném ha minden simán menne és szeretném ha a műtét után a színpadon énekelni nektek és beszélgethetek veletek. – állt mellém majd elkészült a kép. Miután mindenkinek kiosztottuk az aláírást és a velem készült képet folytattuk tovább a sétánkat.
- Hihetetlen vagy csajszi, olyan jó látni, hogy ennyire szereted őket és sokan elfutnak előlük, mert már nem bírják de te ennek ellenére megálltál és bevártad őket, hogy beszélhess velük és megismerd őket. – hitetlenkedett Emma.
- Nagyon szeretem őket és szerintem azt a srácot aki mondta nekem a kedves szavakat vissza be követem. – néztem rá. Mosolygott majd átváltottunk egy másik témára. Megláttunk egy Starbucksot és beültünk. Kértünk két kávét és egy asztalhoz vittük a gőzölgő italt. Helyet foglaltunk és csacsogtunk. Odajött pár rajongó és Emma készített rólam egy képet aláírás közben, amit közzé és tett.

@EmmaSmith: Hihetetlen, hogy ez a lány mennyire szereti a rajongót. Szerintem napokat is képes lenne azzal eltölteni, hogy beszélgessen velük :) @NicolePayne

A folyó mellett jelentősen hűvösebb volt , mint a házak között. Megálltunk a Tower Bridge-n és néztük a tájat. A telefonom rezgett így elővettem.
„ Fordulj meg.”
Ez állt az üzenetben, féltem, hogy kitől jöhetett de vettem a bátorságot és tettem amit kért. Amikor megláttam őket egyből a lány nyakába vetettem magam.
- Selena, Justin, jó titeket látni. – köszöntem nekik.
- Téged is, egész jó formában vagy, mint ha semmi sem történt volna. – jegyezte meg Justin.
- Sziasztok. – köszönt Emma is.
- Hogy- hogy itt vagytok? – kérdeztem.
- Tudod, már nagyon hiányzott a Londoni levegő és te is, így gondoltunk eljövünk úgy is erre jártunk. Francia országban volt koncertem. – mosolygott Selena.
- Annyira örülök. – öleltem meg még egyszer. – Gyertek, menjünk át hozzám. Nálam még nem is voltatok. – intettem nekik.
- Itt az autóm. – mutatott maga mögé Justin. Felnevettem és beültem a hátsó ülésre szőke barátnőmmel együtt. Elnavigáltam magunkat gyönyörű krém színben pompázó házamhoz, kiszálltunk és bementünk a melegbe. Levettük a cipőket és kabátokat majd leültettem őket a kanapéra és csináltam forró csokit. Nagy beszélgetésünket a csengő zavarta meg. Emma nyitott ajtót és a hangokból ítélve végeztek a fiúk.
- Justin. – csillant fel Niall szeme. Mindegyik fiúval lepacsizott majd köszöntek Selnek is.
- Meddig maradtok? – érdeklődött Zayn.
- Jövő hét csütörtökig. – gondolkodott Sel.
- Akkor hétvégén eljöhetnétek velünk túrázni. – mondta lelkesen Louis..
- Benne vagyunk. – karolta át barátnője vállát Justin. Megint csengettek, felakartam állni de Liam megelőzött.
- Sziasztok. – meghallottam a számomra legirritálóbb hangot. Selena és Justin bemutatkoztak neki majd beült Liam ölébe. Mit keres ő a házamba? Nem engedtem meg, hogy bejöjjön. Legszívesebben páros lábbal rúgnám ki, hogy ne piszkítsa be a nyavalygásával a kanapémat. Miután Liam és Sophia végre távoztak Selena egyből rám nézett és elnevette magát.
- Ő ki? – kérdezte.
- Liam új barátnője. – fintorgott Zayn.
- Dani? – lepődött meg Justin.
- Szakítottak. – hajtotta le a fejét Louis.
- Nekem  nem szimpi, szerintem Danival jobban összeilletek. Látszott rajtuk, hogy boldogok és szeretik egymást. Most viszont inkább olyan, mint ha Sophia uralkodna és Liam csak valami csatlós. – tárta szét karját Selena.
- Akkor nem csak mi gondoljuk így. Nem tudom elhinni, hogy nem veszi észre mennyire kihasználja őt ez a lány. A pénz és a hírnév kell neki, semmi más. – akadt ki Harry, végre ő is megszólalt. A gerlepár elbúcsúzott tőlünk, mert fáradtak így mindenki elment csak Harry maradt. Ahogy becsuktuk utánuk az ajtót egyből letámadta ajkaimat és lágyan tépte őket. Hátráltam párat majd ölébe kapott és a szobámba vitt. Letett az ágyra és felém mászott. Fülem mögé tűrt pár kósza tincset majd egyből ajkaimra tapadt. Pólója aljához csúsztattam kezét majd áthúztam fején és eldobtam. Fordítottam a helyzetünkön így én kerültem felülre és ráültem csípőjére. Kibújtam pólómból és magam mellé ejtettem. Rámásztam és hajába túrtam. Nadrágját kigomboltam és lerúgta magáról. Ahogy csókoltuk egymást az enyémet is kicsatolta és követte az övét, kicsatolta melltartómat majd fölém került. Bokszerébe akasztottam két ujjam és egy mozdulattal leszedtem róla.  így tett az én fehér neműmmel majd megtámasztotta magát fejem mellett a két kezével és óvatosan behatolt. Lassan mozgott bennem majd kezeim hátára vándoroltak és felfűtötte testemet az élvezet. Kértem, hogy gyorsítson ami neki is tetszett. Végül együtt élveztünk el, lefeküdt mellém majd gondosan betakart minket. Magához húzott és egy csókot lehelt fejemre.
- Szeretlek. – suttogta.
- Én is szeretlek. – kulcsoltam össze ujjainkat. Hihetetlen érzés, hogy ennyire szeretjük egymást. Nem gondoltam volna, hogy ez lesz belőle. az elején annyira más volt most meg a szerelmünk olyan erős, hogy szerintem bármit letudnánk győzni talán még a betegségemet is. Hiszek benne, hogy így lesz.