*Chapter28-The Climb*

*november 15.*

Arra keltem, hogy a nap melengeti az arcomat. Mosolyogva nyitottam ki a szemem és kikeltem a melegséget nyújtó ágyamból. Telefonommal a kezembe becsoszogtam a fürdőbe. Megengedtem a vizet a kádba és nyomtam bele tusfürdőt. Levettem a pizsamám és a telefonomat a kád szélére raktam majd zenét kapcsoltam. Lassan másztam be a meleg vízbe. Elmerültem a habok közt. Lebukta a víz alá majd feljöttem. Beledörzsöltem hajhagymáimba a sampont majd lemostam. Ezt még egyszer megismételtem majd a hajam végére balzsamot kentem. Amíg vártam, hogy hasson addig megborotválkoztam, bekentem magam tusfürdővel. A hajvégemet leöblítettem és felálltam. Magam köré csavartam a puha törülközőt és kimásztam.  A hajamat is átdörzsöltem vele majd turbánként tekertem a fejemre. Kisétáltam az ágyamhoz. Leültem és az éjjeli szekrényből elővettem a testápolóm. Bekentem vele minden testrészem majd törülközőbe ültem tovább és élveztem a napsütést. Kinéztem az ablakon és a fű helyett fehér hótakaró díszelgett a kertben. Havazott és hozzá sütött a nap. Ez az az idő amit szeretek. Telefonom csörgése zavart meg a szép kilátás kémlelésében. a kijelzőn „ James” név villogott.
- Haló. – szóltam bele.
- Szia Nicole. Mizu? – kérdezte.
- Semmi. Készülődök. Nemsokára indulnom kell felvételre aztán fotózás,interjú. – dőltem vissza a puha ágyba.
– 1 hete van barátnőm és gondoltam megismerhetnéd és találkozhatnánk hárman. – vetette fel az ötletet.
- Szuper. Akkor mondjuk 5-kor a park előtt?  - kérdeztem.
- Az tökéletes. Akkor ott találkozunk. Szia. – köszönt el.
- Hali. – tettem le. Az órára néztem és rájöttem, hogy egy óra múlva indulnom kell. Felvettem egy fehérnemű szettet és beszaladtam a fürdőbe. Levettem a törcsit a fejemről és szárítani kezdtem. Mikor végeztem a hajam hullámosan omlott a vállamra. Kilakkoztam krém színűre a körmöm. Feltettem a szokásos sminkem és ruha után keresgéltem. Felvettem egy szaggatott cső nadrágot, kötött krém színű pulcsit A kedvenc fehér kabátomat ami combközépig ér és belül bundás, barna sálat, a sálhoz passzoló cipőt és táskát, órámat és kesztyűt. Mikor az órára néztem még volt 15 percem. Gondoltam akkor még beugrok kávéért. Lementem a kocsihoz,gyorsan letakarítottam ami 5 percig tartott és siettem a kávézóhoz. Berohantam kértem magamnak, Simonnak és a hangmérnökünknek Bennek is kávét. Berakták egy tartóba a meleg italokat. Kimentem az autómhoz beültem és a forró frissítőket az anyósülésre helyeztem.

 Simonék nagyon örültek a kávénak. Ma a „ Wrecking Ball” című dalomat vesszük fel. Fél óra alatt összerakta Ben az alapot és már állhattam is a mikrofon elé a felvételre. Két óra elteltével végeztünk is. Már fél három van. Elköszöntem a srácoktól és indultam fotózásra. Egy órát vett igénybe. Fél 4. Rohantam az interjúra nehogy elkéssek. Bent rám adták a mikrofont. Felkonferált a pasas és bementem. Nagy taps fogadott.
- Szia Nicole. – köszöntött.
- Szia Nick. – foglaltam helyet.
- Nos akkor mesélj magadról. Hogy fogadtad a kiesésedet? – kérdezte.
- Hogy fogadtam volna? Csalódott voltam de akkor büszke is magamra, hogy ideáig eljutottam. – mosolyogtam.
- Hogy állsz a fiúkkal? – nézett rám huncut mosoly kíséretében.
- Sehogy. Igazából nagyon is szeretek valakit de az illető nem viszonozza és hát ezzel nem tudok mit tenni. – rontottam vállat.
- Értem. Mi újság az 1D-vel? Jól kijöttök? – intézte felém a következő kérdést.
- Igen, nagyon is. Imádom őket és a barátnőiket is. Mindig feltudnak vidítani és mindig mosolyt csalnak az arcomra. – mosolyogtam.
- Ki áll hozzád a legközelebb? – tett fel egy újabb kérdést.
- Igazából mindenki, viszont egy ember van aki minden titkomról tud és mindent elmondok neki a testvéremen kívül és ő Louis. – kuncogtam.
- Ennek nagyon örülök. Na ennyi fért bele mai adásunkba. Köszönöm, hogy itt voltak velem és neked is Nicole. Jó éjszakát. – villantotta meg Nick a fogsorát. Integettem a kamerába és amikor bemondták, hogy „Ennyi” akkor felálltam elköszöntem Nicktől, levették a mikrofonom és siettem a parkhoz.

 

Az autóból már észrevettem Jamest aki egy barna hajú lány kezét fogja és várakoznak. Leparkoltam és feléjük siettem. James szorosan megölelt. Félve viszonoztam , mert nem akartam megbántani a barátnőjét.
- Nicole ő itt a barátnőm Amanda. Amanda ő Nicole egy nagyon jó barátom. – mosolygott James.
- Szia, nagyon örülök. – nyújtotta felém a  kezét.
- Szia, részemről a szerencse. – ráztunk kezet.
- Sétálunk? – kérdezte James. Mi bólintottunk és elindultunk a parkba. Ők egymás kezét fogták én pedig James mellett kullogtam. A parkban mindig jó kedvem lesz. Most is mint mindig a gyerekek hangja betöltötte a természetet. A hóban játszottak, hó angyalt csináltak, hóembert építettek vagy hógolyóztak a szüleikkel és egymással. Boldog mosollyal nézegettem a kisgyerekeket. Szívmelengető volt látni mások boldogságát. Leültünk egy padra ami nem volt havas , mert pont előttünk távoztak onnan.
- És Amanda, honnan jöttél, hogy ismerkedtetek meg? Mindent tudni szeretnék– kérdezősködtem. Kíváncsi vagyok, hogy mi is az ő történetük.
- Hát én Holmes Champelben élek és két hete feljöttem, hogy találkozzak a barátaimmal. Elmentünk este bulizni és amikor jöttem ki a mosdóból ez a féleszű leöntött valamivel. A ruhám tiszta ragacs lett. Elnézést kért és meghívott egy italra. Örömmel fogadtam el, mert már akkor megfogott benne valami. Szerintem a csodás szemei. Na, szóval, megittunk egy koktélt aztán kimentünk beszélgetni, táncoltunk, számot cseréltünk. Másnap elhívott randira. Elmentünk sétálni és hát ott történt az első csók. Utána még találkozgattunk minden nap és múlthéten szerdán megkért, hogy legyek a barátnője és én igent mondtam. Nagyon hamar belé estem. – puszilta meg barátja arcát Amanda. Nagyon aranyosak együtt. Szerintem összeillenek, remélem a média nem tesz nekik keresztbe. Várjunk csak, azt mondta, hogy Holmes Champelbe él. Harry is ott élt sokáig. Biztos ismerik egymást, de most nem Akarom felhozni ezt a témát, hiszen most Amandát akarom megismerni nem Harryről beszélni.
- Ez nagyon aranyos. Mesélj még magadról. Hány éves vagy?Hol dolgozol és mit? Van kutyád, macskád vagy bármilyen háziállatod? Van tesód? – kíváncsiskodtam. Amanda felnevetett és mosolyogva mesélt nekem tovább.
- Van egy bátyám, Andrew. 18 vagyok és felszolgáló vagyok Holmes Champel leghíresebb éttermébe. Egyszer el kell jönnöd. – kacsintott. – Van egy kutyusum és egy macskám. Igazából ennyi. Most mondj el magadról te is mindent. – lökte meg játékosan a vállam.
- 19 leszek ebben a hónapban, szingli vagyok. Walverhamptonba születtem de az X-faktor miatt felköltöztem a bátyámékhoz. Őt Liamnek hívják de biztos ismered. A legjobb háromig jutottam. Az v női hangja lettem, most énekesként és modellként dolgozom. Van a szülőházamba sok lovunk de nekem van egy sajátom akit nagyon szeretek. Ennyi . – mosolyogtam rá kedvesen.
- Igen, ismerem a One Directiont. Szeretem a zenéjüket. – bólintott. Ahogy kimondta, hogy One Direction mint ha kicsit szomorúbb lett volna. Lehet köti hozzájuk valami.
- Nincs kedved átjönni amikor hazajönnek a túrnéról? – néztem rá.
- Nem, köszi. Nem szeretnék zavarni. – legyintett.
- Na ne hülyéskedj. Gyere, december 14. én te és James hivatalosak vagytok hozzánk egy ebédre. James tudja, hogy hova kell jönni. –kacsintottam rájuk.
- Ez remek ötlet. – szólalt meg végre James is. Miután ezt lebeszéltük elköszöntünk egymástól és hazamentem. Elég sokáig voltunk a parkban mivel már régen besötétedett. A kocsiba beszállva megcsapott a benti meleg. Igen, jól sejtettem. Már este 7 múlt pár perccel. Megvártam amíg felmelegszik a motor és az autóban is meleg lesz. Levettem a kesztyűmet és hazaindultam. A villany már égett. Gondolom a többiek már hazaértek. Leparkoltam és bementem az ajtón.
- Megjöttem. – vettem le a vizes csízmámat.
- Konyhába gyere. Kész a vacsi. – hallottam meg Dani hangját. Bementem, köszöntem mindenkinek majd leültem az egyik székre. Dani az asztalra tette a meleg brokkoli krém levest. Hmm.. Imádom. Megettük és beszélgetni kezdtünk. Nem meséltem nekik Amandáról majd megismerik. Leültünk a kanapéra és tv-ztünk. A lányok mondták, hogy menjünk bulizni d enekem nem volt kedvem, fáradt voltam meg amúgy is dalt kell írnom és holnap megint felvétel. Elköszöntem tőlük és felmentem a szobámba és gyorsan lezuhanyoztam. Jól esett a meleg víz. Lefeküdtem az ágyamra és elkezdtem megírni az új dalom Nagyon tetszett mire végeztem. Megcsörrent a telefonom. Harry volt az.
- Szia. Mizu otthon? – érdeklődött.
- Szokásos. Ma felvettünk még egy dalt, aztán fotózás, interjú amit meg tudsz nézni a neten. Rólatok is kérdeztek engem. Átlinkelem twitteren. – mondtam.
- Jól van. Kíváncsi vagyok rá. – válaszolta. – A többiek mit csinálnak? – kérdezte.
- Fogalmam sincs. Egyedül vagyok itthon. Elmentek bulizni de nekem nem volt kedvem meg időm sincs. Dalt kell írnom. – feleltem.
- Sikerült már írni valamit? – kérdezte újra.
- Igen, már kész van. Meghallgatod? – pillantottam az előttem lévő füzetre.
- Persze. – hallottam a hangján, hogy mosolyog. Felvettem a gitárt a földről és az ölembe fektettem. Lejátszottam az első dallamot, majd énekemmel kísértem.

 

The Climb:

I can almost see it
That dream I'm dreaming but
There's a voice inside my head sayin,
You'll never reach it,
Every step I'm taking,
Every move I make feels
Lost with no direction
My faith is shaking but I
Got to keep trying
Got to keep my head held high

There's always gonna be another mountain
I'm always gonna want to make it move
Always going to be an up-hill battle,
Sometimes I'm gonna have to lose,
Ain't about how fast I get there,
Ain't about what's waiting on the other side
It's the climb

The struggles I'm facing,
The chances I'm taking
Sometimes they knock me down but
No I'm not breaking
I may not know it
But these are the moments that
I'm going to remember most yeah
Just got to keep going
And I,
I got to be strong
Just keep pushing on,

There's always gonna be another mountain
I'm always gonna want to make it move
Always going to be an up-hill battle,
Sometimes I'm gonna have to lose,
Ain't about how fast I get there,
Ain't about what's waiting on the other side
It's the climb

There's always gonna be another mountain
I'm always gonna want to make it move
Always going to be an uphill battle,
Sometimes I'm going to have to lose,
Ain't about how fast I get there,
Ain't about what's waiting on the other side
It's the climb

Keep on moving
Keep climbing
Keep the faith baby
It's all about
It's all about
The climb
Keep the faith
Keep your faith

 

-Na hogy tetszett? – tettem magam mellé a hangszerem.
- Ez nagyon jó lett. Simon imádni fogja és a rajongóid is. – dicsért meg.
- Örülök, hogy tetszik. Viszont most már szerintem megyek aludni, mert holnap ugye stúdió és fotózás. – ásítottam.
- Jól van. Aludj jól, álmodj szépeket. Puszillak. Jó éjszakát. – köszönt el.
- Neked is Harry. – mosolyogtam. Letettem a telefont. Eltettem mindent  helyére és bebújtam a meleg ágyamba. A tv ment és én úgy aludtam el, hogy hallottam ahogy Spongebob szakad a nevetéstől. Remélem ettől majd jót fogok álmodni.

 

Nicole mai ruhája: