*Chapter49 – Dreams*

Annyira félek, rettegek. Két hete minden este ugyan azt álmodom és nem tudom, hogy valóság e vagy nem.  Nem merek elaludni, mert akkor sírva és izzadtan kelnék fel, Harry már nem egyszer kellett, hogy felkeltsen mert kiabáltam. Napok óta alig alszok valamit és már úgy érzem, hogy összeesek ha nem aludhatok egy kicsit. Befeküdtem az ágyba és vártam, hogy szerelmem is mellettem legyen. Amikor ez megtörtént szorosan maga mellé húzott és cirógatni kezdte a derekam, amitől kirázott a hideg még is kellemes melegség járta át a testem ,csupán egyetlen érintésétől. A barátom már egy órája fekszik mellettem és alszik, én nyitva tartottam a szemem és próbáltam nem elaludni, ám a szemeim most erősebbek voltak és lecsukódtak.

Kipattantam az ágyból, felöltöztem és nem tudom miért de rettenetesen jó kedvem volt. Észrevettem, hogy már tizenegy óra is elmúlt, szegény Harry már rég stúdiózik én meg itt lustálkodom, ellépkedtem a szekrényemig, kinyitottam majd felkaptam egy lenge virágmintás ruhát, felvettem a fehérneműimet majd egy fehér sarut és végül a ruhát. Kifésültem a hajamat majd lementem reggelizni, kentem magamnak két kenyeret válogattam hozzá felvágottakat és zöldségeket. Csináltam magamnak egy kamilla teát majd elültem az asztalhoz és elfogyasztottam az ételt. Elmosogattam és a nappaliba indultam, bekapcsoltam a televíziót és a kedvenc adómra kapcsoltam, néztem egy darabig majd rezgett a telefonom miszerint Harry elé kell mennem, mert egy óra múlva végeznek. Gondoltam mivel szép idő van ezért gyalog megyek,kikapcsoltam a készüléket s a szobába indultam, elpakoltam a szükséges dolgokat a táskámba és elindultam. A nap gyönyörűen sütött, beköszöntött a nyár, a fák zöldellettek,a  virágok is kinyíltak a kertekben és több féle színben dobták fel a város hangulatát. Mire a stúdióhoz értem már mindenki kint állt az épület előtt. Körülnéztem majd elindultam át az úton, Harry a járda szélén várt, majd egy dudálást hallottam. Harry arrébb lökött, a földre estem majd egy csattanás, fék csikorgás. Felnéztem és láttam ahogyan barátom feküdt az aszfalton, arca vérzett, az autónak a szélvédője pedig berepedt. Fel sem fogtam a dolgokat sikítottam egy hatalmasat, a fiúk és a lányok odamentem,felálltam és Harryre borultam, zokogtam. Üvölteni akartam, mindent kiadni magamból, a fiúk próbálták keltegetni de semmi jelét nem adta annak, hogy eszméleténél van.
- Harry. – üvöltöttem és a könnyek megállás nélkül folytak le a szememből.
- A mentők mindjárt itt vannak. – mondta Liam idegesen.
- Harry, kérlek, tartsd ki, ne hagyj itt. Harry. – üvöltöttem miközben ráfeküdtem a mellkasára.

-Kicsim, kicsim, kelj fel. – ráncigált valaki, sikítottam egyet majd felkeltem. Álom volt, megint csak álom, zokogva borultam barátom nyakába aki mindenféle nyugtatgató szavakat suttogott fülembe. – Semmi baj, csak egy álom volt. Nyugodj meg, itt vagyok. – simogatta a hajam, eltolt magától majd kezébe vette arcomat és lágyan megcsókolt, a könnyek megállás nélkül folytak végig az arcomon,.
- Harry, én ezt már nem bírom tovább. – zokogtam.
- Mondd el mit álmodtál. – kérlelt, vonakodva ám de megtettem, lassan akadozva mondtam el neki az álmom ő pedig kikerekedett szemekkel figyelte kis történetet. - Nyugodj meg, ez csak egy álom. – milyen jó, hogy ezt ő így gondolja én pedig majdnem magam alá csinálok mikor felkelek az álomvilágból, lehet igaza van, de nem tudok megszabadulni tőle, visszatérő álom. A karjai között feküdtem vissza és hajtottam álomra a fejem.

-Dani, félek, nem akarom, hogy ez még is megtörténjen, nem élném túl ha valami baja esne azért mert engem akart védeni. – pánikoltam legjobb barátnőmnek aki most maga elé meredt és gondolkozott.
- Figyelj, megoldjuk, ezentúl akkor csak zebrán mész át és nem össze – vissza. – kortyolt egyet a meleg teából.
- De ez nem megoldás, hogy életem végégig így éljek, nem retteghetek folyton. – ültem tanácstalanul, tényleg fogalmam sem volt, hogy ilyenkor még is mit kéne tennem.
- Lehet az kéne, hogy ne törődj vele és akkor nem fog bekövetkezni, ha kiüríted a fejed akkor tisztán fogsz látni. – simogatta a hátam, lehet igaz, de lehet, hogy nem, ha fittyet hányok rá akkor lehet csak még jobban vonzom majd a bajt. Elképzelhető, hogy ha nem törődöm stílussal állok hozzá akkor nem lesz semmi , mert elfelejtem és nem fogok rá stresszelni. Ha viszont odafigyelek rá akkor elkerülhetem, de akár az őrületbe is kergethet ez az idegeskedés.  Könnyebb lenne minden ha tudnám ilyenkor mit kell csinálni.  Harry olyan nekem, mint folyónak a víz, nem lenne nélküle semmi se. Ha ez az eset bekövetkezne akkor nem élném túl, hogy miattam essen bántódása. A lelkiismeretem túlságosan is nagy ahhoz, hogy egy ilyet elnézzek, szerintem felemésztene engem a bűntudat és ezek után bezárkózott lennék, nem mernék senkivel se beszélni, nehogy őt is bántsam. – Föld hívja Nicole-t. – hadonászott a kezével barátnőm.
- Ne haragudj, elkalandoztam. – ráztam meg a fejem.
- Igen, azon, hogy mit csinálnál ha ez megtörténne. – mosolygott.
- Túlságosan is ismersz. – böktem oldalba.
- Elég a parából, csináljunk palacsintát. – ált el és magával húzott engem is, bementünk a  konyhába, előszedtünk mindent ami a sütéshez kell, majd elkezdtük bekeverni a tésztát. Csatlakozott hozzánk Louis és Liam is, majd szépen lassan Niall és Zayn jöttek be hozzánk. Niall a kezébe vett egy marék lisztet majd rámosolygott Zaynre.
- Ne merd. – szaladd ki, tudhattam volna, hogy ez lesz. Nevetve néztük ahogy Niall Zayn hajába keni a lisztet aki ezután egy hatalmas hisztit vert le, majd elment zuhanyozni.
- Húgi. – vett a kezébe egy tojást a testvérem.
- Liam James Payne, tedd azt le. – nevettem fel de ő csak ravaszan mosolygott majd megindultam a bejárati ajtó felé, megálltam előtt, az ajtó kinyílt én pedig lehajoltam.
- Baszd meg, Liam. – kiabálta mögöttem egy hang, tudtam kitől jön, felnéztem majd azt láttam, hogy Harry hajában a széttört tojás és a fejéről lógnak le a darabkák,  nem bírtam tovább, elszakadt a cérna. Szinte a képébe röhögtem barátomnak aki ezt nem nézte jó szemmel ezért megfogott és bevitt a konyhába egyik kezével húzott magához míg a másikkal belemarkolt a lisztbe. –Nesze. – mondta majd tenyerét az arcomra helyezte.
- Barom. – löktem arrébb nevetve, majd egy hatalmas kajacsata alakult ki. A konyha romokban hevert, befogtuk a fiúkat is a takarításba, mikor végre csillogott minden akkor újra elkezdtünk sütni de akkor sikerült is véghez vinni a tervünket. Hatalmas palacsinta hegyet raktunk le az asztalra majd mikor odaültünk már csak pár darab volt, gyorsan elvettem öt darabot, mint ha éheznék. Niall szúrós tekintettel nézett rám amiért neki nem hagytam.  Bocsi, hogy szeretnék enni abból amit kisütöttünk,rányújtottam a nyelvem és enni kezdtem a finom tésztát.
- Nézzünk filmet. – ajánlotta fel Louis, rábólintottunk és elhelyezkedtünk a nappaliba. Harry a földön feküdt, fejét a kanapénak támasztotta, odafeküdtem mellé és összekulcsoltunk ujjainkat. – Inciodus. – indította el a lejátszott Liam, majd leült Dani mellé, eléggé félelmetes neve van, így odahajoltam Harryhez, tényleg durva, az elején féltem már, rettegtem de éreztem ahogy a szemem kezd lecsukódni, nehezen tartottam magam ébren, Harry cirógatta a karom ez rátett még egy lapáttal, nem kellett sok, elaludtam.